Vasarely: Szerigráfiák, multiplikák

Vasarely: Szerigráfiák, multiplikák

Balatonfüred, Vaszary Galéria

2016. július 27. – október 30.   Meghosszabbítva 2017. január 8-ig.

Vasarely: Szerigráfiák, multiplikák címmel nyílik kiállítás a budapesti Vasarely Múzeum gyűjteményéből a Vaszary Galéria kiállítótermében.

Victor Vasarelyt (Vásárhelyi Győző 1906–1997) a 20. század egyik kulcsfigurájának tartja a művészettörténet, az op-art, a kinetikus és a nemzetközi geometrikus absztrakt művészet irányadó képviselőjének. Vasarely számára a grafikai tervezésben való jártasság volt az, ami kiindulópontot jelentett művei létrehozásánál.

A művész Pécsett született. Gyermekkora nagy részét Pöstyénben (ma: Piešťany, Szlovákia) töltötte. 1919-től kezdve családjával Budapesten élt. 1929-ban beiratkozott a weimari Bauhaus művészkörből végleg visszatérő Bortnyik Sándor budapesti magániskolájába, a Műhelybe. Bortnyiknál elsőrendűen a funkcionalista műhely-szemléletet, a grafikai tervezés és az új tipográfia alapelveit sajátította el, „bauhausi megalapozottságot” biztosítva művészetének. Az 1930-ban Párizsban letelepedő Vasarely az avantgárd tradíciók örököseként fellépve egy mindenki számára érthető és elérhető művészi alkotói elv kidolgozásába kezdett. A „művészet állandó »jelenlétét« tartanánk fontosnak.” „A művészeti alkotás fogalma eddig a kézműves alkotási folyamattal és az »egyedüli példány« mítoszával kapcsolódott össze, mára azonban a REKREÁCIÓ, MULTIPLIKÁCIÓ és EXPANZIÓ lehetőségével írható körül.”  – hangzottak a művész jelmondatai az 1955-ben írt úgynevezett Sárga manifesztumában. Törekvései abban az értelemben a nála két évtizeddel fiatalabb Andy Warholéhoz voltak hasonlatosak, hogy a művészetet mindketten igyekeztek megszabadítani az elitista hagyományoktól.

A festészeti programját Plasztikai ABC-nek (Alphabet plastique) nevező Vasarely vizuális kísérletei a kor tudományos eredményeit vették alapul – a Gestalt-pszichológia, a kibernetika és az asztrofizika felfedezései egyaránt felkeltették a figyelmét. Elméleti kutatásaiban központi szerepet kapott az a sík geometrikai alakzatokból, valamint az azokat kitöltő színekből álló vizuális rendszer, amely a néző számára egy különös érzékcsalódást, optikai illúziót hozott létre.

A művészet széles társadalmi rétegekhez való eljuttatásának eszméje Vasarely „planetáris folklórról”, illetve a „színes városról” szőtt utópikus elképzeléseiben is megfogalmazódott. Eszerint a jövő városainak építőkockái ipari úton sokszorosítható, korlátlan variációs lehetőséget biztosító és tetszőleges méretűre nagyítható, monumentális plasztikai művekből állnak.

Vasarely az optikai demokrácia iránti szerepvállalásában jelentős szerepe volt Denise Renének, aki a Galerie Denise René közösen létrehozott programja révén a művész albumainak kiadója is volt. A kiállításunkon látható három nagy értékű szitanyomat-sorozatból (Gordes, Hommage à J.-S. Bach, Cinétique N-B) az utóbbi kiadója is a konkrét művészet egyik nemzetközi központja, a Galerie Denise René volt.

A kiállítás kurátora: Orosz Márton, a Vasarely Múzeum művészettörténésze.

A kiállítás meghosszabbítva 2017. január 8-ig.