Szaffi, Cigánybáró

A Tánc Világnapja – 190 éve született Jókai Mór

A GGTánc Eger, a dunaújvárosi Bartók Táncszínház, a Nemzeti Táncszínház közös produkciói

2015. április 29. (szerda)
11 óra : Szaffi – táncelőadás
18 óra : Cigánybáró – táncelőadás

Helyszín: Balaton Szabadidő és Konferencia Központ
Jegyár: 1000 Ft Családi (4 fő): 3000 Ft.

Szaffi
Mese az igazi kincs megtalálásáról a tánc varázslatával

Mesét mondok réges-régről,
Háborúról, békességről,
Gyűlöletről, szeretetről,
Álnokságról, igaz tettről.

Mesét mondok mese-tájról,
Hajdan-volt Magyarországról,
Sorsokról és emberekről,
Egy elveszett kisgyerekről.

Mesét pénzről, mesét vágyról,
Szerelemről, barátságról,
A „lehet”-ről és a „nincs”-ről,
Szaffiról, az igaz kincsről.

A sötétről és a fényről,
Mesét táncról és zenéről,
Mesét mondok, csönd az ára…
Figyeljetek Cafrinkára!

Mikszáth Kálmán szavaival élve, a Szaffi egy ”Fantasztikus, szertelen mese”. Egy olyan szerelmes mese, mely a kincskeresésről szól. A talmi, és a valódi értékek felismeréséről és ezek megtalálásáról, egy csipet varázslattal, egy maréknyi humorral és nem kevés érzelemmel fűszerezve.

Jókai Mór műve, a mai közönség számára leginkább Dargay Attila és Romhányi József örökifjú rajzfilmjeként vált ismerté, mely rabul ejti mind a gyerekek, mind a gyermeklelkű felnőttek képzeletét. Produkciónk újszerű megközelítésben kívánja megjeleníteni a mesét a tánc varázsán keresztül.

 

Cigánybáró

A történetet alapjául Jókai Mór műve szolgál, mely 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet hasábjain. A novellából később Ifj. Johann Strauss operettet írt, majd, mint regény vált ismertté.
A cselekmény a tizennyolcadik századi Magyarországon játszódik, a délvidéki Bánságon, ahol a török rombolás következtében a végtelen mocsár az úr. A semmi közepén azonban egy meglepő szövetség virágzik és száll szembe a történelem és a természet pusztító sodrásával: a temesvári Mehmed basa és a tehetős Botsinkay Gáspár különös barátsága… Az ő elrejtett kincsükről, családjaik hányatott sorsáról, az ész és a szív kalandjáról szól a história, akkori, ezernyelvű és identitású hazánk földjén.
A mű történelmi és etnikai háttere valóságos kincsesbányának tekinthető egy táncszínházi produkció számára. A magyar mellett a szerb, a cigány, a török, és persze az osztrák kultúra elemeit felidézve, az izgalmas és érzelmes történet egy újabb jelleget is magára ölt: időtlenséget és határtalanságot. A modern és autentikus elemek keveredésével, egy olyan művészi kifejezésmód jön létre, mely közvetíti a múlt értékeit, ám a mai fül és szem számára is könnyen befogadhatóvá teszi.

Koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Társkoreográfus: VÁRI BERTALAN
Díszlettervező: MIRA JÁNOS
Jelmeztervező: ZEKE EDIT
Dramaturg: BAL JÓZSEF
Szövegíró: SZŐKE ANDREA
Zeneszerző: ÁGOSTON BÉLA