Crossover műfajú, vadonatúj verszenei produkció Jávori Ferenc Fegya és Lutter Imre estje, amely egyszerre vers és koncert. Radnóti Miklós a zsidó származású költő háború előtti és alatti lelki folyamatát mutatja be versein és naplójegyzetein keresztül, benne a háború és a béke, valamint a szerelem és az irodalom áll a középpontban. A versek klezmer zene kíséretében csendülnek fel, az egyes jeleneteket pedig sajátos formavilágú digitális díszlet veszi körül.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban.
Karácsony este együtt díszíti a család a szalonban felállított hatalmas fát. Sorra érkeznek a vendégek, megkezdődik az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt. A gyerekek keresztapja, Drosselmeyer diótörő bábot ajándékoz Marikának. A kislány az este izgalmai után új játékával aludni tér. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, játékok életre kelnek, a szobát egerek népesítik be, és fosztogatni kezdik a fát. Megindul a kalandok sorozata. Később Diótörő herceg boldogan köszönti a szépséges leányzóvá serdült Marikát – Mária hercegnőt. A kislány hol félelmetes, hol csodálatos álmai jelennek meg a történetben.
Zene: P. I. Csajkovszkij
Koreográfus: Juronics Tamás
Balett-igazgató: Pataki András
Szeretetünnepség – Várják mindazokat, akiknek a szeretet ünnep előestéjén jól esne egy meleg tea, sütemény, kötetlen beszélgetés.
Ünnepi vásár december 1-től 24-ig: logikai és készségfejlesztő játékok, kóser borok, csak itt kapható könyvek.
Csík Zenekar – Presser Gábor – Karácsony János: A dal a miénk 2.0 – Új dalokkal újratöltve.
Izgalmas vállalkozásba fogott a Csík Zenekar, amikor 2020-ban egy olyan lemezt adott ki, amely csak feldolgozásokat tartalmazott, ráadásul egyetlen zenekar, a Locomotív GT dalaiból válogatva! Az album megjelenését egy kétéves lemezbemutató turné követte, amelynek sikerén felbuzdulva született meg a folytatás: „A dal a miénk 2.0”
A két év együtt muzsikálása természetesen új dalok születését is eredményezte. Akárcsak a korábban megjelent lemez esetében, most is ismert és kevésbé ismert LGT dalok szolgáltattak alapot az új kompozíciókhoz, amelyeket Presser Gábor, Karácsony János „James” és a Csík Zenekar tagjai a már megszokott módon, népzenei motívumokkal átitatott hangzásvilágban tárnak közönségük elé.
Az előadás – egyedülálló látványtechnikával kiegészülve, mégis – igazi Csík Zenekaros környezetben varázsolja színpadra a több, mint 50 éve alakult LGT zenekar dalait, ezzel is megmutatva közönségének, hogy legyen szó zenéről vagy színpadi show-ról, a tradicionális és a modern nem csak megfér egymás mellett, hanem megfelelő fúzióban egy egészen új világot is teremt ebben a rohanó, 21. században.
Ráskó Eszter önálló estje.
Műsorvezető: Major Vanda.
Fellépői kérésre 14 évnél fiatalabbakat még szülői kísérettel sem engednek be az előadásra!
Charlie zenész, trombitás: a rock, a jazz, a blues, a soul és a funky jellegzetesen rekedt hangú előadóművésze. Pályafutása során több formációban alkotott, számtalan albumot tudhat magáénak. Legutolsó lemeze, Mindenen túl címmel 2020-ban jelent meg.
Ebből a jubileumi alakalomból indul útjára a turné, amely tartalmát tekintve egyfajta összegzése annak az életműnek, amellyel évtizedek óta elkápráztatja nem csak legszűkebb – igencsak népes – rajongótáborát, hanem mindenkit, aki az igényes zenét szereti.
Igazából, ha minden kedvenc dalát szeretnénk hallani, akkor minimum 3 különböző koncertet kellene tartani, de egy dal akkor is elhangzana mindegyiken: Az légy, aki vagy!
Ezen az estén Aznavour, valamint a francia sanzon olyan világhírű nagyságainak dalait hallhatjuk, mint Édith Piaf, Yves Montand, Gilbert Bécaud, Charles Trenet.
A nagy, zenei utazáson Jordán Adél, Bardóczy Attila és Wagner-Puskás Péter kíséri majd a közönséget.
Mácsai István festészetét, fotóit és amatőr filmjeit bemutató kiállítás záró ünnepsége.
A tárlat a 2005-ben lezárult jelentős életművet több szemszögből, kritikai megközelítésben mutatja be. Hiperrealista és fotórealista festészet vagy sajátos szimbolizmus? Vagy egyik sem? Mácsai István nemcsak festő volt, hanem jelentős amatőrfilmes és fényképész is. Így a mintegy hatvan – múzeumoktól, hazai és külföldi magánygyűjtőktől kölcsönzött – festményen túl, a művész filmes, fotós és napló hagyatékából feltárt anyagok is láthatók a kiállításon.
Bővebben itt.