Balatonfüred 50 – Fotókiállítás

Képek Balatonfüred várossá válásának első évtizedeiből. Hírügynökségi és privát fotók az 1970-80-as évekből, amelyek megmutatják, Balatonfüred nemcsak a Tagore-sétány, az Anna-bál és a vitorlázás, hanem egy furcsa, kettős identitású település. Balatonfüred 50 címmel nyílt fotókiállítás a Vaszary Galériában.

1971-ben nyilvánították várossá Balatonfüredet, az ötvenéves évforduló apropóján a Vaszary Galériában nyílt archív fényképekből álló kiállítás igyekszik képet adni arról, milyen volt a hetvenes-nyolcvanas években a település. Egy nagyrészt csatornázatlan falu, két négyszáz szobás, országos hírű szállodával, szívkórházzal, indiai Nobel-díjas költő kultuszával, buja bárokkal, szépségversenyként funkcionáló Anna-bállal. Tízezer helyi lakos, és többtízezer idelátogató, más-más kultúrával és igényekkel.

A 120 darab fényképet tartalmazó tárlaton korabeli MTI fotók illetve a Fortepan révén privát felvételek idézik meg a várost. Láthatók egykor és most képpárok, korabeli illusztrált újságcikkek, beszámolók a várossá nyilvánítás miatt erőltetett tempóban zajló beruházásokról, plakátok, részletek dokumentumfilmekből. A falakon Pilinszky Jánostól olvashatók szikár idézetek, amelyek elemelik az emlékképeket.

– A kor fénykép-dokumentációját végig nézve szembeötlő, hogy Balatonfüred az ellentétek városa volt, az ellentétek és végletek találkozásának helyszíne. Ahol Anna-bált és a rendőrség által megfigyelt punkfesztivált rendeztek két hét eltéréssel, ahol 1969-ben megépül a nagyvárosias léptékű Annabella és Marina, miközben maga a település sok tekintetben még mindig faluként éli a mindennapjait. A Balaton, mint egy nagy mágnes vonzotta ide a történéseket – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Virágvölgyi István, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kurátora, a füredi tárlat rendezője.

Az eltérő szemléletük miatt a kiállításon érdekes elegyet alkotnak a hivatalos hírügynökségi fotók és azok témái illetve a privát szférát ábrázoló civilfotók. Megjelenik a mindenki által ismert város, a vitorlásokkal, a sétánnyal, az Anna-bállal, a jól ismert strandi jelenetekkel, de a toposzok mellett látható Füred más arca is. A Tagore-sétányt 140 km/órás széllel letaroló, 1972-es tornádó, a befagyott Balatonon a fakutyázás, a hajógyári élet, különböző átadó-ünnepségek és konferenciák, mint például az 1972-ben rendezett diabetikus üdítőitalokról vagy az 1988-ban a juhtenyésztéssel kapcsolatos tanácskozás.

– A legtöbben a kétszeresére-háromszorosára duzzadt nyaralóvárost ismerjük, a strandokkal, a szívkórházzal, a borokkal, ez ugrik be Balatonfüredre gondolva. De ez csak egy szelete. Egyik kedvenc fotóm a tárlaton például azt ábrázolja, ahogy az őszi-téli hónapokban üresen álló Annabella éttermében szilvásgombócot készítenek a győri hűtőházak számára. Naponta hatvanezer gombócot gyártottak itt. De érdekes képek készültek a hajógyár szerelőcsarnokában 1982-ben megrendezett Új Hullám Fesztiválról, amelyen fiatal rock- és punkbandák hörögtek a mikrofonba a rendőrség árgus szemeitől kísérve. Több kép is látható lesz a koncertről. Az eseményről Almási Tamás rendező és Antal Imre riporter készített dokumentumfilmet, ebből egy három perces részletet is megnézhetnek a látogatók, akiket egy nagyméretű képpár fogad majd a tárlaton, egy-egy 1971-ben illetve 2018-ban készült légifelvétel a városról. Árulkodó képek, mi is zajlott le itt az elmúlt ötven évben – így Virágvölgyi István, aki szerint a várost a balatoni térség más települései közül már akkor is a kultúrához való viszonya különböztette meg, tette sajátossá, így vált a művészek, a különböző kulturális események iránt érdeklődők kedvelt helyévé.

– Egy hiábavaló kísérlet tanúi lehetünk, ahogy a képek az eltelt 18250 napról, a több tízezer ember mindennapjairól közölnek valamit. Csak a töredék töredékét tudják megmutatni. Az emberi emlékezet fura dolog. Az emlékezet mindig jelen idejű, mert mindig a mai ésszel, szemmel szemléljük az egykori valóságot, most fogalmazzuk meg magunknak mit gondolunk róla. A fotók hiába ábrázolnak megtörtént eseményeket, minden egyes felvételt az érzelmi és intellektuális kötődésünk alapján nézünk. Ez a saját belső kiállításunk – e szavakkal nyitotta meg a tárlatot Kincses Károly fotómuzeológus.

Az eseményen Bóka István polgármester a város elmúlt ötven évéről beszélt, kiemelve, a fényképek megmutatják, a községből miként lett város Balatonfüred. Juhász Anna irodalmár pedig Pilinszky János születésének 100. évfordulója alkalmából emlékezett meg a költőről, hozzátéve: idén több rendezvény is szól majd a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakjáról. Zárásként Seres Zoltán színművész mondott verset Pilinszkytől.

A Balatonfüred 50 – Képes történetek a várossá válás első évtizedeiből című kiállítás 2022. január 9- ig látogatható a Vaszary Galériában.

Balatonfüred 1920-as évekbeli kétezres lakosságszáma, követve a XX. században világszerte felgyorsult városiasodás trendjét, 1971-re 10 ezer állandó lakosra duzzadt. Ehhez ugyanennyi idénylakó csatlakozott nyaranta és a főszezon csúcshétvégéin további néhány ezer ember kereste fel Füredet (1971-ben összesen 133 ezren üdültek a városban). Az állandó lakosok száma ugyan tovább nőtt, de csak az 1980-as évekig, amikor a 12-13 ezres csúcsnál megállt.

(2021.06.05.)