Az idő klaviatúrája – Orosz István színe és visszája című beszélgetőkönyv megjelenésének apropója, hogy a Vaszary Galériában megnyílt Orosz István retrospektív kiállítása.
Török András művelődéstörténész jegyezte könyvből többek között kiderül: Orosz irodalomtörténész édesapja, Orosz László hatására lett irodalom közeli grafikus – plakáttervező és könyvillusztrátor. Míg több kortársa Nyugat felé vette az irányt, ő a múltba emigrált, az elveszett paradicsomok felkutatására. Igazi „időutazóként” éppúgy mesterre talált Dürerben, Holbeinben, Piranesiben, mint az 1972-ben elhunyt Maurits Cornelis Escherben, akiket időnként idéz, értelmez, megcsavar: egyszerre klasszikus, posztmodern és kortárs.
A kötetből az is kiderül, hogy az Odüsszeiából kölcsönzött Utisz művésznevet barátja, Török András javaslatára vette fel 1984-ben.