A debreceni ajtók

Napra pontosan a füredi kiállítás megnyitása előtt 101 évvel, október 5-n született Szabó Magda. A centenáriumi év alkalmából szülővárosában, Debrecenben profi és amatőr fotósok számára hirdettek pályázatot A debreceni ajtók címmel. Az amatőrök anyagából huszonnégy zsűrizett alkotás a Kisfaludy Galériában látható.

Ajtó. Összeköt és elválaszt. Átvezet egy másik térbe, vagy mozdulatlanságában csak őt magát csodálhatjuk. Szimbolikája szinte korlátlan, de aki ismeri Szabó Magda Az ajtó című regényét, annak tán egy dimenzióval is több jutott. Az önéletrajzi ihletésű könyv zajos külföldi sikert hozott alkotójának. A fiatal írónő és házvezetőnőjének kapcsolatát elbeszélő mű Magyarországon 1987-ben jelent meg először, fordításai nemzetközi irodalmi díjakat nyertek el.

Egy város szellemiségéről, eleven múltjáról és formálódó jövőjéről vajon mit sejtetnek az ajtajai? A Hajdúság szívének erős, magasan záródó kapui még időtálló fából készültek. Kazinczy és Petőfi gondolatát Ady erősítette meg, a debreceniséget a maradisággal és a vastagnyakú cívisek ellenállásával azonosítva.

Szabó Magdának is gyakori szimbóluma az a boltozatos kapu, ami az utcáról a biztonságot adó otthonokba invitál. Rendre feltűnnek regényeiben elveszett otthonainak kapui és kertjei, amik időközben a város térképéről teljesen eltűntek.

KÉPGALÉRIA

A The New York Times rangos listájára is beválasztott Az ajtó című regény adta A debreceni ajtók kiállítás alapötletét. Keczán Mariann irodalomtörténész szerint a városukat és az irodalmat kedvelő amatőr fotósok legjobb pályamunkái az idő és a változás felől értelmezték újra az ajtó témáját. Tartalommal dúsították a részletelemeket és fekete-fehér, olykor különös tónusú, kreatív képek születtek, újra gondolva az állandóság és az elmozdulás, a személyes és a közösségi identitás egymást erősítő hatását.

Az írónő különös látásmódjának korszerű fotótechnikai eljárásokkal, helyenként absztrakt értelmezésekkel való gazdagítása az alkotók érzékenységét dicséri. -Megértették és saját látásmódjukkal kiegészítve közvetítették Szabó Magda szemléletét, aki a szülővárosáról való gondolkodást összekapcsolta a bonthatatlan idő fogalmával, amit a tér adott pontján több idősíkot egyszerre érzékelni képes szemlélődő attitűdjében ábrázolt – fogalmazott Keczán Mariann.

Szabó Magda A holtig haza: Debrecen című esszéjében így vall szülővárosáról: „Különös haza ez, amelyben más optikai törvények uralkodnak, mint bárhol a földön, s minden, amit hazaérve meglátok, szemlencsém rétegfelvétele, amely már nem is kettőt lát, mint a biopiában szenvedők vagy a részegek, hanem legalább hármat, olyakor négyet, hatot. Több kép kopírozódik egymásra egyazon pillanatban minden érzékelésre, és éles, hiteles valamennyi.”

A kiállítás látogatói az írónő látásmódjára és kötődésének mélyebb tartalmaira is rálátást kaphatnak, még az ott élők is újabb perspektívából szemlélhetik az ismertnek hitt várost egy élményszerű fogódzó birtokában, s ezzel együtt Szabó Magda könyveinek újraolvasására biztatnak.

A kiállítás november 6-ig látogatható a Kisfaludy Galériában.

(2018.10.06)