Lesznai Anna és Zoób Kati találkozása

Lesznai Anna, a huszadik század magyar kultúrtörténetének egyik legérdekesebb alakjának sokrétű művészetét bemutató kiállítása nyílt meg a Vaszary Galériában. Egy emancipált, eseménydús életet élő nő, aki nem csupán gazdag személyiséggel, de szerteágazó művészi tehetséggel és kimagasló intellektuális képességekkel is rendelkezett.

Jellegzetes hangú költő volt, aki lírájában a természettel való mély azonosulásról szól. Felnőtteknek és gyerekeknek írt meséket, a magyar népies szecesszió stílusában készített hímzéseket valamint címlapterveket, többek közt Adynak, Bartóknak és Balázs Bélának. A művészet tanítása is foglalkoztatta, de festett is, merthogy képzőművész is volt. Elsősorban természeti elemeket: burjánzó virágokat, tekergő növényi indákat rajzolt. Ornamentális műveivel, meseillusztrációival és a paraszti életet ábrázoló festményeivel több kiállításon vett részt.

Lesznai Anna kivételesen sokoldalú művészi teljesítményét, minden és mindenki iránt nyitott, érdeklődő és szeretettel teli intenzív személyiségét jól jellemzik Balázs Béla szavai: „virágokat és gyümölcsöket szóró misztikus vulkán volt”.

KÉPGALÉRIA

Az igazi szellemi közösséget a Balázs Béla és Lukács György által létrehozott Vasárnapi Kör jelentette számára, melynek alapító tagja, s mindvégig egyik központi alakja volt. Itt épült ki sajátos asszonyi szerelemfilozófiája: nála a szerelemben való feloldódás, mint a nő legfőbb lehetősége tételeződik.
„Mindig a nő felelős a szerelemmegváltás sikeréért, mert a nő útja a szerelem” – vallotta. A szerelem képes a megváltásra, eljuttatja az ént a teljességhez, magához Istenhez.

A Vaszary Galériában a Petőfi Irodalmi Múzeum és Zoób Kati divattervező-iparművész kezdeményezésére rendhagyó tárlat nyílt, amely beteljesíti Lesznai Anna vágyát: formába váltja iparművészeti terveit, bemutatja meséit, verseit, életművét és életútjának állomásait, kortársait.
Zoób Kati majd egy évszázad távlatából nyújt kezet Lesznai Annának. Két művész egymásra talál, párbeszédet folytat: egy ízig-vérig kortárs iparművész, átszűrve alkotói egyéniségén Lesznai motívumait és ornamentális világnézetét létrehozta mesékre alapozott új kollekcióját, amely helyet kap a kiállításon.

– Nagyszabású és látványos kiállításon eljátszunk a „mi lett volna, ha”-gondolatával, és Zoób Kati – részben Lesznai Anna meséi által inspirált – ruhái mellett tárgyiasítjuk Lesznai soha meg nem valósult terveit, képekké váltjuk irodalmi alkotásait és megidézzük kortársait is. Életművének különböző műfajai – akár szó szerint is – egymásba szövődnek: mesék és versek az illusztrációkkal és az iparművészeti tervekkel. Ki-be járunk a műfajok között, felülírjuk azok határait, a kiállítás installációjában szavakkal, szövegekkel, textilekkel, szőttesekkel, szövetekkel, fonallal és cérnával játszunk – izgalmas és inspiráló látványt teremtve – összegez dr. Török Petra, a Petőfi Irodalmi múzeum főigazgató helyettese, a tárlat kurátora.

Lesznai Anna (1885–1966) Alsókörtvélyesen született. Falusi környezetben töltött gyermek- és ifjúkorának élményvilága egész életét végigkísérte. Parasztasszonyoktól tanult hímezni, majd Budapesten és Párizsban iparművészeti tanulmányokat folytatott. Unokatestvére, Hatvany Lajos útján kerültek első versei a Nyugat folyóirathoz. Első kötetének megjelenésekor Adytól kapott elismerő kritikát.
Tiszteletbeli tagja volt a Nyolcak társaságának, részt vett 1911-ben rendezett úttörő kiállításukon. Első férjével, Garay Károllyal rövid ideig élt együtt, majd 1913-tól 1918-ig Jászi Oszkár felesége volt. Meleg barátság fűzte a magyar progresszió legjelesebb képviselőihez: Ady Endréhez, Kafka Margithoz, Balázs Bélához, Lukács Györgyhöz, a Nyugat és a Huszadik Század körének több más tagjához. 1919 után Bécsbe emigrált.
Ettől kezdve haláláig Gergely Tibor festőművész felesége, 1930-ban tértek vissza Budapestre. Figyelemmel kísérte a fiatalok, többek közt József Attila és Radnóti Miklós pályáját. 1939-ben ismét emigrációba kényszerült. New Yorkban hosszabb ideig művészeti oktatással foglalkozott, majd befejezte a Kezdetben volt a kert című korrajzi regényét. A grandiózus, másfél ezer oldalas családregény, nemcsak saját és kortársai életét jeleníti meg, a század első évtizedeinek pontos és érzékeny társadalmi, politikai ábrázolását is adja.
Válogatott verskötetét már itthon rendezte sajtó alá.
1966. október 2-án New Yorkban halt meg, végakaratának megfelelően hamvait hazahozták.
Friss hangú pateista lírája, jellegzetesen asszonyi témái a legjobb magyar költőnők közt jelölik ki helyét.

A Lesznai Anna művészetét bemutató kiállítás augusztus 11-től egészen május 26-ig látogatható a Vaszary Galériában.

(2018.08.11)