Rodin a Vaszary Villában

2013. március 15 – június 23.

Vaszary Villa, Széchenyi terem

Auguste Rodin szobrászként még szinte ismeretlennek számított, amikor 1871-ben Brüsszelbe utazott, hogy ott vállaljon munkát. 1877-ben a belga fővárosban mutatta be Az Érckor című, életnagyságú gipsz férfialakot, amely váratlan meglepetést és egyből nagy visszhangot keltett. Három év elteltével megbízást kapott a tervezett új múzeum, a Musée des Arts Décoratifs díszkapujának elkészítésére. A kapuszárnyak bronzreliefjeinek témájául Dante Pokoljából vett részleteket választott. Az állam később az építkezést elnapolta, ezzel a grandiózus mű nem valósulhatott meg. A Pokol kapuján végzett szobrászi előkészületek, kompozíciós ötletek azonban évtizedeken át kiinduló forrásul szolgáltak újabb és újabb szobrok létrehozásához. 1900-ban, a párizsi világkiállítás alkalmával egyszerre két helyszínen is bő válogatás volt látható Rodin addig készült alkotásaiból. Ez a bemutatkozás hozta meg számára az átütő nemzetközi sikert.

Rodin-szobrok Budapesten:

A Szépművészeti Múzeum épületének megnyitását (1906) megelőző időszak legnagyobb jelentőségű modern művészeti szerzeményezése volt Auguste Rodin öt szobrának megvásárlása magától a művésztől. Térey Gábor, az Országos Képtár igazgatóőre 1900-ban a párizsi világkiállítás megtekintése során figyelt fel Rodin kiállított szobraira. Az itteni benyomások nyomán személyesen kereste fel a szobrászt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen műveinek megszerzéséről az épülő múzeum számára. A magyar állam által a következő két év során vásárolt művek közül három – Az Érckor és az Alexandre Falguière portréja gipszöntvényei, valamint Az örök tavasz márvány faragása – közvetlenül a múzeum megrendelésére készült el.

Az Érckor:

A szobor első brüsszeli bemutatásakor, 1877-ben, A legyőzött ember néven szerepelt, ami a francia–porosz háborúban elszenvedett vereséget idézte. Később megváltoztatott címe – eredeti politikai jelentését kitágítva – a tudatára ébredő emberre utalt. A kor szokásainak megfelelően Rodin többnyire az agyagmintáról készült gipszöntvényt állította a közönség elé. Amennyiben vevő jelentkezett, sor kerülhetett a szobor bronzba öntésére vagy márványba faragására, de a gipszváltozatok is legalább olyan széles körben elterjedtek. A budapesti múzeum számára megrendelt gipszöntvény külön kérésre kapott bronzszínű patinát. A felület mesteri kidolgozása, ragyogó árnyalatai mellett az életnagyságú alak különleges öntési technikája révén ritkaságnak számít Rodin valamennyi patinázott gipsze között.

Portrék:

Jean-Paul Laurens (1838–1921) nagy tiszteletnek örvendő történelmi festő volt. Rodinhez – ízlésüknek és művészi törekvéseiknek különbözősége ellenére is – kölcsönös megbecsülés fűzte. A róla készült portré Rodin egyik legszebb, legérzékenyebben mintázott, és a modell személyiségét, jellemét markáns megjelenítő erővel ábrázoló alkotása. Bemutatásakor, 1882-ben, a kritika és a közönség is nagy tetszéssel fogadta.

Alexandre Falguière (1831–1900) a század második harmadának divatos szobrásza volt Franciaországban. Miután az eredetileg Rodintől megrendelt Balzac-szobrot a francia írószövetség nem fogadta el, Falguière-t kérték fel az elkészítésére. A megrendelés körüli konfliktusok azonban nem fordították a két szobrászt egymás ellen. Előbb Falguière készített egy portrét Rodinről, majd 1899-ben Rodin küldte be egy tárlatra Falguière markáns, kissé szomorú, tipikusan dél-francia vonású portréjának bronzpéldányát.

A Pokol kapuja önálló életre kelt elemei:

A tervezett új múzeum főbejáratához készülő kapuzat meglehetősen hosszas vajúdás során formálódott, többször abbamaradt, majd újraindult. A Pokol kapuja ugyan csak alkotója halála után nyerte el végleges formáját, a lázas alkotás egy sor nagyszerű szobor elkészítéséhez jelentett folyamatos inspirációt. Az önálló szoborcsoportként megalkotott Szirének a kapu kialakításának egy közbenső fázisában került a bal ajtószárny bal szélére, de Rodin továbbra is több változatban újra gondolta az eredeti kompozíciót. Egy ilyen bronz példány szerepelt az 1900-as kiállításon, ahol ez volt az a mű, amelyet párizsi látogatásakor Térey Gábor a Szépművészeti Múzeum számára elsőnek kinézett. Az örök tavasz is Rodin befejezetlenül maradt monumentális művének terveihez nyúlik vissza. A Pokol kapujának bal felső sarkában helyezett el egy akt torzót hátrahajló testtartásban. Később a nőalak lábát átalakítva, férfi figurával párosítva formálta meg az új művet, amelynek egy márvány példánya a Szépművészeti Múzeum megrendelésére készült el.

Metszetek:

A szoborvásárlásokkal egy időben merült fel Rodin néhány metszetének a megszerzése a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye számára. A francia mestertől közvetlen úton azonban sem rajz, sem metszet nem került a múzeum tulajdonába. A későbbiekben azonban galériások és műgyűjtők közvetítésével a múzeum hat metszettel és húsz ceruzarajzzal illetve akvarellel egészítette ki Rodin alkotásaiból álló gyűjteményét, elsőként azokkal, amelyek a magyar múzeumi szakember részéről korábban felvetődtek.