A misztikus vulkán – Lesznai Anna

 

Lesznai Anna, a huszadik század magyar kultúrtörténetének egyik legérdekesebb alakjának sokrétű művészetét bemutató kiállítása nyílik meg augusztusban, a Vaszary Galériában. Egy emancipált, eseménydús életet élő nő, aki nem csupán gazdag személyiséggel, de szerteágazó művészi tehetséggel és kimagasló intellektuális képességekkel is rendelkezett.

Jellegzetes hangú költő volt, aki lírájában a természettel való mély azonosulásról szól. Felnőtteknek és gyerekeknek írt meséket, a magyar népies szecesszió stílusában készített hímzéseket valamint címlapterveket, többek közt Adynak, Bartóknak és Balázs Bélának. A művészet tanítása is foglalkoztatta, de festett is, merthogy képzőművész is volt. Elsősorban természeti elemeket: burjánzó virágokat, tekergő növényi indákat rajzolt. Ornamentális műveivel, meseillusztrációival és a paraszti életet ábrázoló festményeivel több kiállításon vett részt.

Lesznai Anna alkotásai

Lesznai Anna kivételesen sokoldalú művészi teljesítményét, minden és mindenki iránt nyitott, érdeklődő és szeretettel teli intenzív személyiségét jól jellemzik Balázs Béla szavai: „virágokat és gyümölcsöket szóró misztikus vulkán volt”.

Az igazi szellemi közösséget a Balázs Béla és Lukács György által létrehozott Vasárnapi Kör jelentette számára, melynek alapító tagja, s mindvégig egyik központi alakja volt. Itt épült ki sajátos asszonyi szerelemfilozófiája: nála a szerelemben való feloldódás, mint a nő legfőbb lehetősége tételeződik.
„Mindig a nő felelős a szerelemmegváltás sikeréért, mert a nő útja a szerelem” – vallotta. A szerelem képes a megváltásra, eljuttatja az ént a teljességhez, magához Istenhez.

A Vaszary Galériában a Petőfi Irodalmi Múzeum és Zoób Kati divattervező-iparművész kezdeményezésére rendhagyó tárlat nyílik. A kiállítás beteljesíti Lesznai Anna vágyát: formába váltja iparművészeti terveit, bemutatja meséit, verseit, életművét és életútjának állomásait, kortársait.
Zoób Kati majd egy évszázad távlatából nyújt kezet Lesznai Annának. Két művész egymásra talál, párbeszédet folytat: egy ízig-vérig kortárs iparművész, átszűrve alkotói egyéniségén Lesznai motívumait és ornamentális világnézetét létrehozta mesékre alapozott új kollekcióját, amely helyet kap majd a kiállításon.

– Nagyszabású és látványos kiállításon eljátszunk a „mi lett volna, ha”-gondolatával, és Zoób Kati – részben Lesznai Anna meséi által inspirált – ruhái mellett tárgyiasítjuk Lesznai soha meg nem valósult terveit, képekké váltjuk irodalmi alkotásait és megidézzük kortársait is. Életművének különböző műfajai – akár szó szerint is – egymásba szövődnek: mesék és versek az illusztrációkkal és az iparművészeti tervekkel. Ki-be járunk a műfajok között, felülírjuk azok határait, a kiállítás installációjában szavakkal, szövegekkel, textilekkel, szőttesekkel, szövetekkel, fonallal és cérnával játszunk – izgalmas és inspiráló látványt teremtve – összegez dr. Török Petra, a Petőfi Irodalmi múzeum főigazgató helyettese, a tárlat kurátora.

Lesznai Anna (1885–1966) Alsókörtvélyesen született. Falusi környezetben töltött gyermek- és ifjúkorának élményvilága egész életét végigkísérte. Parasztasszonyoktól tanult hímezni, majd Budapesten és Párizsban iparművészeti tanulmányokat folytatott. Unokatestvére, Hatvany Lajos útján kerültek első versei a Nyugat folyóirathoz. Első kötetének megjelenésekor Adytól kapott elismerő kritikát.
Tiszteletbeli tagja volt a Nyolcak társaságának, részt vett 1911-ben rendezett úttörő kiállításukon. Első férjével, Garay Károllyal rövid ideig élt együtt, majd 1913-tól 1918-ig Jászi Oszkár felesége volt. Meleg barátság fűzte a magyar progresszió legjelesebb képviselőihez: Ady Endréhez, Kafka Margithoz, Balázs Bélához, Lukács Györgyhöz, a Nyugat és a Huszadik Század körének több más tagjához. 1919 után Bécsbe emigrált.
Ettől kezdve haláláig Gergely Tibor festőművész felesége, 1930-ban tértek vissza Budapestre. Figyelemmel kísérte a fiatalok, többek közt József Attila és Radnóti Miklós pályáját. 1939-ben ismét emigrációba kényszerült. New Yorkban hosszabb ideig művészeti oktatással foglalkozott, majd befejezte a Kezdetben volt a kert című korrajzi regényét. A grandiózus, másfél ezer oldalas családregény, nemcsak saját és kortársai életét jeleníti meg, a század első évtizedeinek pontos és érzékeny társadalmi, politikai ábrázolását is adja.
Válogatott verskötetét már itthon rendezte sajtó alá.
1966. október 2-án New Yorkban halt meg, végakaratának megfelelően hamvait hazahozták.
Friss hangú pateista lírája, jellegzetesen asszonyi témái a legjobb magyar költőnők közt jelölik ki helyét.

A Lesznai Anna művészetét bemutató kiállítás augusztus 12-től egészen január elejéig látogatható majd a Vaszary Galériában.

(2018.05.22)