Igaz-e (ahogy Popper Péter ironikusan írta), hogy „manapság az ember csak intelligens és depressziós vagy boldog és hülye” lehet? Vajon a tudatlanság vagy tudás a boldogság? És aki igyekszik felelősen szemlélve megérteni a világot, valóban csak pesszimista lehet? Létezik-e a harmónia és bizonyosság korunk bizonytalan világában?
Kepes András saját kísérleti terepére, az életére, továbbá a kultúrtörténetre és a tudományra támaszkodva megpróbált utánajárni a válaszoknak.
Jegyek itt.
